Ha a térdizület olyan súlyos mértékben elkopott, hogy a beteg fájdalmai más módszerrel már nem uralhatóak, és a mozgáskorlátozottság és a deformitás sem oldható meg egyéb módszerekkel, a térdprotézis beültetés jelentheti a végleges megoldást.
A műtét teljes, vagy közel teljes fájdalommentességet biztosít, visszaadva a beteg számára a mozgás, munka és akár a sport lehetőségét is.
Tudni kell azonban, hogy ezek az eredmények valamelyest elmaradnak a csípőprotézisnél tapasztaltaknál. Ennek oka, hogy lényegesen bonyolultabb izületről van szó.
Térdprotézis és műtét
Amennyiben a térdizület olyan súlyos mértékben elkopott, hogy a beteg fájdalmai más módszerrel már nem uralhatóak, továbbá a mozgáskorlátozottság és a deformitás sem oldható meg egyéb módszerekkel, a térdprotézis beültetés jelentheti a végleges megoldást.
A műtét teljes, vagy közel teljes fájdalommentességet biztosít, visszaadva a beteg számára a mozgás, munka és akár a sport lehetőségét is.
Tudni kell azonban, hogy ezek az eredmények valamelyest elmaradnak a csípőprotézisnél tapasztaltaknál. Ennek oka, hogy lényegesen bonyolultabb izületről van szó, mely túlságosan felületesen helyezkedik el; nem veszi körbe olyan vastag és jótékony hatású szövetpárna, mint a csípőizületet. Ebből adódik az a panaszrendszer, mellyel a betegek gyakran fordulnak orvosukhoz a műtétet kövezően. Természetesen itt inkább amolyan „kellemetlenségről” van inkább szó, mely össze nem mérhető azzal a fájdalommal, melytől a műtét előtt szenvedtek a betegek.
Milyen vizsgálatok elvégzése szükséges térdprotézis beültetése előtt?
Mint minden műtétnek, a térdprotézis beültetésnek is számos veszélye, komplikációja lehet. Ezért a tervezett beavatkozás előtt körültekintő kivizsgálás javasolt. Ez vér- és vizeletvizsgálatból, továbbá egy rutin góckutatásból áll.
Vérvizsgálat
vérkép, We, CRP, Kalium, Natrium, Calcium, Creatinin, CN, fehérje, albumin, GOT, GPT, gamma-GT, ALP, LDH, bilirubin, hugysav, cholesterin, HDL, LDL, prothtrombin, INR, vércsoportVizeletvizsgálat
vizelet általános vizsgálatGóckutatás
fül-orr-gégészet, fogászat, urológia, nőgyógyászat, belgyógyászat
Mi történik a műtétet megelőzően?
Altatóorvos általi lelet-átnézés és vizsgálat
A műtétet megelőző naptári héten, szerdai napon, valamennyi leletet az altatóorvos is átnézi, a beteget megvizsgálja.
Eldönti, melyik típusú érzéstelenség (altatás, gerincérzéstelenítés, idegblokád) a legideálisabb a beteg számára. Amennyiben valamilyen eltérést talál akár a beteg vizsgálata, akár a hozott leletek kiértékelése során, további vizsgálatokat rendelhet el. Ha ezek eredménye rendben van, akkor engedélyezi a beteg műtétjét. Az altatóorvosi vizsgálat végeztével a páciens azonnal jelentkezik az ortopédiai szakambulancián is, ahol szintén átnézik az összes leletet, s átbeszélik a további teendőket.
Fontos!
Amennyiben a beteg bármilyen, a véralvadást befolyásoló gyógyszert szed, akkor azt a műtétet megelőzően el kell hagyni, illetve olyan szerrel kell helyettesíteni, ami mellett biztonságosan, fokozott vérzés veszélye nélkül elvégezhető a műtét. Feltétlenül időben közölje kezelőorvosával, ha ilyen gyógyszeres kezelés alatt áll. Az átállítás 4-5 napot is igénybe vehet. Amennyiben ez nem történik meg időben, akkor a tervezett műtétet biztosan elhalasztják.
Mi történik a beteggel a kórházban?
Rendszerint a műtétet megelőző napon kerül sor a beteg osztályos felvételére. A felvételi irodában történik a betegadatok felvétele, a kórlap kinyomtatása. Az osztályon először a nővérek, majd az osztályos orvos nézi át a dokumentumokat és végzi el az admisztrációs tennivalók reá eső részét.
Fontos! Mind a nővéreknek, mind az orvosoknak pontosan ismerniük kell, hogy a beteg milyen gyógyszereket szed, és milyen napi dózisban. Célszerű erről egy pontos listát készíteni, de még jobb, ha magával viszi a gyógyszeres dobozait, ugyanis azokon a név mellett az adott gyógyszer hatóanyagtartalma is pontosan fel van tüntetve.
Az osztályos orvos kikérdezi és megvizsgálja a beteget. Az észlelteket rögzíti a kórlapban. Elrendeli a műtéttel kapcsolatos gyógyszereket és egyéb tennivalókat. Mivel a csípőprotézis műtétek kis százalékában ugyan, de előfordulhat jelentős vérvesztés, konzerv vérkészítményt biztosítunk betegeinknek. Ehhez szükséges vérvételt is ezen a napon végzik el.
Fontos!Amennyiben saját vérrel, vagy egy hozzátartozójának azonos vércsoportú vérével szeretné pótoltatni az elveszett vérmennyiséget, akkor azt legalább 1 hónappal a tervezett műtét előtt jeleznie kell kezelőorvosának. Így elegendő idő áll rendelkezésre a szükséges vérmennyiség biztosítására (a saját vér adásának feltétele a 65 évnél nem magasabb életkor).
A műtét antibiotikus védelemben történik. Ez azt jelenti, hogy az esetleges sebfertőzés kivédése céljából a műtét napján baktérium ellenes gyógyszert kap a beteg.
Az osztályos gyógytornász is megvizsgálja a beteget, felméri általános erőnléti, valamint a műtét által érintett izomcsoportok állapotát és felállítja a beteg rehabilitációs tervét. Megtanítja a beteget arra a néhány egyszerű gyakorlatra, melyet már a műtét napján el kell kezdenie. Célszerű ezeket a gyakorlatokat a műtét előtti napon alaposan begyakorolni, hogy a műtét után is könnyedén tudja majd végezni.
A műtét kapcsán vérrögképződést megelőző injekciós kezelésben részesül a beteg. Ezt az injekciós kezelést a műtétet követően 6 héten keresztül kell folytatni. Ha a beteg majd távozik az osztályról, és nincs, aki beadhatná neki, akkor a nővérek megtanítják az előre elkészített injekció használatára. Jó hír azonban, hogy van már tablettás alternatívája a kezelésnek, mellyel kiváltható az injectio. Ha azonban a beteg műtét előtt Syncumart vagy Marfarint szedett, akkor a sebgyógyulást követően visszaállítható a gyógyszer, s annak hatása ha beállt, az injekció elhagyható, s nem kell kivárni a teljes 6 hetet. Ugyancsak a vérrögképződés kivédésére szolgál a lábszárak rugalmas pólyával történő fáslizása. Erre, függetlenül attól, hogy milyen alvadásgátló kezelésben részesül a beteg, a műtéttől számított 6 héten keresztül mindenképpen szükség van.
Általában éjfélig engedélyezik, hogy a beteg folyadékot fogyasszon, utána enni-inni nem szabad. A nyugodt éjszaka biztosítása érdekében a műtétre váró betegek este altatót vagy nyugtatót kapnak.
A műtét napján
A műtét reggelére is vonatkozik az a szabály, hogy enni-inni szigorúan tilos. Ez alól csak az a kivétel, amikor a nővér megadja a műtét reggelén szükséges gyógyszereket. Annyi vizet szabad inni hozzá, hogy a gyógyszer biztosan lejusson a gyomorba. Nem probléma, ha nem egy, hanem több korty vízre van szükség ehhez a művelethez. FONTOS: tejes, rostos és szénsavas italokat szigorúan TILOS a gyógyszer bevételekor fogyasztani! Ha a reggeli nyugtatót, illetve altatót is megkapta a beteg, felkelni is szigorúan tilos.
A műtőben hozzávetőlegesen 60-90 perccel többet tölt el a beteg, mint amennyit maga a műtét ténylegesen megkívánna. Ennek oka, hogy a műtétet egy alapos előkészítés előzi meg. Ébredés után pedig az ún. ébredő helyiségben ellenőrzik a beteg állapotát, mielőtt kiszállítanák az osztályra.
Az osztályra kikerülve a nővérek rendszeresen ellenőrzik a beteg állapotát, vérnyomását, pulzusát, az infúzióban bevitt illetve a vizelettel valamint a szívócsöveken keresztül ürített folyadék mennyiségét. Kontroll vérképvizsgálat alapján dönt a kezelőorvos az esetleges vérpótlás szükségességéről. A fájdalomcsillapításról az orvos utasítása alapján a nővérek gondoskodnak.
A műtéti területről szívócsöveken keresztül történik az esetleges vérömleny elvezetése. Az ürített folyadék mennyiségének függvényében 1-2 nap múlva távolítják el a csöveket.
Ha a műtét altatásban történt, akkor az osztályra kikerülve a beteg még órákon keresztül bódult állapotban van. Nem célszerű ekkor még a beteg látogatása. Átlagosan 6 órával a műtét után tudata már teljesen feltisztul, ekkor már ehet is (inni 3 órával a műtét után már szabad). Megkezdi az előző napon tanult combizomzat-feszítő és lábfej-tornát. Ha ellenkező utasítást nem kap, akkor szabad, sőt kötelező az ágyban minél többet mozogni. Az operált oldali végtagot is KELL mozgatni, szabad az ágyban elfordulni, felülni, ágy szélére kiülni.
A műtét másnapján
Reggel ismét vérvétel történik, ellenőrizendő, kell-e esetleg vért pótolni. Reggeli viziten ellenőrzik a beteg állapotát.
A gyógytornász megkapja a szükséges információkat, mi módon lehet elkezdeni a beteg felkeltését, tornáztatását, milyen megkötések mellett kezdhető el a járásgyakorlás.
Saját gyakorlatunkban már ezen a napon felkeltjük a betegeket, akik járókeretre vagy könyökmankóra támaszkodva elkezdik a sétát. Ha a fájdalom engedi, akkor elegendő 1 bot használata, kivételes esetben akár bot nélkül is sétálhat már a beteg. Ezen túlmenően végzik az ágyban az előírt gyakorlatokat.
A műtét utáni napok
A műtét utáni 1-2. nap - Folytatódik a beteg tornáztatása és a járástanítás. A szívócsövek eltávolításra kerülnek.
A műtét utáni 3-4. nap - A beteg az osztályról eltávozik. A helyi lehetőségek függvényében vagy rehabilitációs osztályra, vagy otthonába, ahol házi ápolás keretében folytatja a megkezdett gyógytornát és rehabilitációt. Gyakori probléma, hogy nincs idejében szabad hely a Rehabilitációs Osztályon. Ebben az esetben a páciens otthonáűba távozik, s majd otthonról fekszik be egy későbbi napon a Rehabilitációs Osztályra. Ebben az esetben a háziorvostól feltétlenül kérjen egy beutalót a rehabilitációs befekvéshez!
A varratszedés általában a műtét utáni 10-14. napon már elvégezhető.
A segédeszköz (járókeret, mankó) használatának időtartama változó, számos tényező függvénye (protézis típusa, protézis stabilitása a beültetés pillanatában, a beteg általános erőnléte, más izületek állapota). Az osztályról való távozáskor a beteg pontos utasításokat kap a mankózásra valamint a kontrollvizsgálat idejére vonatkozóan.